Elköszönés...

Több mint egyéves lett ez a napló. Célját nem érte el, akinek szólt, nem figyelt. Nincs értelme.

Még egy bejegyzés lesz, egy záróakkord. Nem törlöm, mert nem bánok semmit sem ...

Feladtam és nem, ez nem a szokásos karácsonyi megborulás.

Mindkét blogomat zárom.

Most már mondhatod, beálltam a sorba. Volt egy lány, aki nagyon szeretett...

Zebegénytől Kínáig - VKF! XXIX. Kínai húsos gőzgombóc

Kapóra jött Max VKF! kiírása, mert október 17-én megrendezték Zebegényben a Gombócfesztivált. Gondoltam egyszerűen letudom a feladatot, készítek képeket, aztán beposztolom az ott kapott receptekkel és már kész is vagyok a seregszemlére.

Időben fel is keltem aznap, de olyan „novemberi” vacakságos volt a reggel, hogy komolyan elgondolkoztam, hogy neki vágjak-e az útnak, de aztán mégis elindultam.

„Bejelentkeztem” a Mókusba a szokásos reggelimért és persze azért is, hogy megtudjam a fontos helyi információkat. Elbeszélgettem Pepével a kocsmárossal, beesett Árpi is, akivel egyeztettem, hogy hova ültesse (majd) a gesztenyefákat és hiába álcáztam magam, - Lóri bácsi, - idős udvarlóm is megtalált. Odaült hozzám egy kicsit tereferélni, ami roppant mókás, mert az Úr kicsit nagyot hall, így a szomszéd asztalokat akaratlanul is bevontuk a társalgásunkba. Elmeséltem neki, hogy a gombócfesztiválra jöttem, de előtte még felmegyek a házhoz vízteleníteni, mert az elmúlt napok hideg éjszakái megijesztettek. Őszinte elismeréssel nézett rám, hogy nőként egyedül lemászok a vízaknába. (Szerinte sok ott a mindenféle ijesztő csúszómászó.) Azt már el sem mertem mondani, hogyan szereltem ki múltkor az autómból az aksimat, tettem töltőre, aztán vissza, mert féltem, hogy hiába a negyven év korkülönbség köztünk, végérvényesen belém szeret.

Felmentem a házikóhoz, megsimogattam a falakat, megetettem a zebegényi kóborokat (macskák), üldögéltem a tornácon, szóval tettem-vettem, amikor észrevettem, hogy elszállt nagyon az idő. Rohantam vissza a faluba, hogy legalább a rendezvény végét elkapjam.

Amilyen az én szerencsém, mire leértem, minden elfogyott. Néhány pogácsán kívül, már csak a bográcsban rotyogó forralt bor várt rám. (Ettől annyira nem szomorodtam el.) Eredetileg volt ott minden, ami szem-szájnak ingere, különböző ízesítésű gőzgombócok, nudlik, krumplis tészta, salzburgi galuska, de ugye fotót egyikről sem tudtam már készíteni.

Hazafelé ezen rágódtam, - nem kerülhetem el, - sajna főznöm kell. Azt tudtam, hogy édes gombócot csak magamnak nem fogok készíteni, akkor már legyen sós. Eszembe jutott a hússal vagy kolbásszal töltött krumpligombóc, mondjuk egy magyaros gombamártással vagy egy jó kis táskaleves, isteni lenne, de a blogomra már kellene valami különlegesség is, akkor legyen Wonton. (Wonton tésztára - kapható kínai élelmiszerüzletekben - vagy frissen, hajszálvékonyra nyújtott „leves” tésztára édes vagy sós tölteléket halmozunk, megformázzuk és gőzben, illetve levesben kifőzzük vagy forró olajban kisütjük.)

Itthon elővettem Jenny Stacey kínai szakácskönyvét, hogy a Wonton mellé valami köretet keressek és akkor láttam meg: Gőzgombóc kacsatöltelékkel. Jót kuncogtam magamban, mert eszembe jutott az a mondás, melyet Seregélyesen hallottam: Minden, ami nem kínai, az hamisítvány…

… hát így jutottam el Zebegényből Kínáig.

Kínai húsos gőzgombóc édes-csípős kínai kellel (4 személyre)

Gőzgombóc tésztája

30 dkg liszt

1,7 dl meleg tej

7 gramm szárított élesztő

1 tk barna cukor

Csipetnyi só

Gombóc töltelék

30 dkg kacsamell (szerintem bármilyen hús jó hozzá, nálam most filézett pulykacomb volt)

1 kis szál póréhagyma vagy egy csokor újhagyma, apróra összevagdalva

1 gerezd zúzott fokhagyma

1 cm friss reszelt gyömbérgyökér

1 ek méz

1 ek barna cukor

1 ek hoisinmártás

1 ek világos szójaszósz

1 ek olaj


Édes-csípős kínai kel

1 kis kínai kel (lehet fejes káposztából/kelkáposztából is készíteni) felszeletelve

1 kis piros chili karikára vágva

2 gerezd zúzott fokhagyma

4 ek világos szójaszósz

3 ek száraz fehér bor (persze a legjobb a kínai rizsbor)

1 cm friss reszelt gyömbérgyökér

2 teáskanál szezámmag

1 ek méz

1,2 dl friss vagy 100%.os narancslé

1 ek (mogyoró)olaj

1 tk szezámolaj

Díszítéshez: vékonyra metélt narancshéj


Töltelék elkészítése:

Egy tálban összekeverjük a barna cukrot, mézzel, hoisinmártással, szójaszósszal és bepácoljuk vele a húst és minimum félórát állni hagyjuk, de legjobb előző éjszaka. A húst kivesszük a pácból és 200 fokra előmelegített sütőben 30-40 percig sütjük. Egy serpenyőben (wokban) felforrósítjuk az olajat és hozzáadjuk a póréhagymát, üvegesre pároljuk, beletesszük a fokhagymát és a gyömbért, még egy percig pirítjuk, majd összekeverjük a hússal, melyet apró kockákra vagdostunk.

Gombóctészta összeállítása, kifőzése

A tészta hozzávalóit egy tálba tesszük, gondosan kidagasztjuk. 2-3 cm-es átmérőjű hengerré sodorjuk, majd 16 egyenlő részre osztjuk, késsel feldaraboljuk. Letakarjuk tiszta ruhával és még 20 percig meleg helyen pihentetjük.

A tészta darabokat tenyérrel kilapítjuk és 10 cm-es körökké nyújtjuk. A lapok közepébe egy-egy evőkanál tölteléket halmozunk. A tésztaszéleket felül összecsippentjük, megcsavarjuk vagy gombócokat formázunk. Egy lábasban két-három ujjnyi vizet forralunk, ráteszünk egy szűrőbetétet vagy bambuszpárolót. Belerakosgatjuk a gombócokat, egyszerre annyit, amennyi kényelmesen elfér benne. Lefedve, hogy a gőz ne szökjön ki az edényből, 15-20 perc alatt készre gőzöljük a gombócokat. (A szitát érdemes tiszta ruhával vagy sütőpapírral kibélelni, hogy ne ragadjon rá a gombóc.)


Édes-csípős kínai kel

Megforrósítjuk az olajat. Hozzáadjuk a fokhagymát, a chilit, és a gyömbért. Amikor már érezzük az illatát, akkor beletesszük a kínai kelt is és együtt 1 percig kevergetve pirítjuk. Ezután mehet hozzá a többi hozzávaló is és kb. még 5 percig főzzük. Tálaláskor narancshéjjal díszíthetjük.

Névnapomra - Ginger Grouse koktél

Táncolj velem a whisky gőzében,

Táncolj velem a Tabak füstjében,

Táncolj velem vitáinkkor,

Táncolj velem vajúdáskor,

Táncolj velem, mert én vagyok,

Táncolj velem, mert meghalok...



Leonard Cohent hallgatok, talán ezért jutottak eszembe a fenti sorok, még az sem kizárt, hogy valamelyik mondatát automatikusan lefordította az agyam, habár egy csomó kipattanó szabad ötlet-jegyzéket (by József Attila) töröltem, mert nem akartam, hogy bármi is megzavarja az én dalom...


Ginger Grouse koktél
(1 személyre)

4 cl Famous Grouse whisky
2 gerezd zöldcitrom
gyömbér sör/üdítő a feltöltéshez
jégkocka

A zöldcitromot egy kicsit összetörjük a pohárban. Jégkockát teszünk rá, majd beletöltjük a whiskyt, felöntjük gyömbérrel és egy kanállal összekeverjük. Zöldcitrom szeletekkel díszíthetjük.

(A kép innen van.)


Blue ígérd meg, hogy jövőhéten iszol egyet Londonországban az egészségemre! Innen is jó utat kívánok, habár addig szerintem találkozunk.:):):)

Narancsos muffin

Sokszor nem tudok "időben" elaludni. (Éjszakai bagoly vagyok, mit tegyek?) Szórablóhoz (Scrabble) sajnos éjfél után már szinte lehetetlen partnert találni, - egyedül meg nem túl nagy kihívás - ilyenkor szoktam Escape Game (kijutós) játékokat játszani.

A játék lényege, hogy általában egy bezárt szobából kell kijutnunk az egerünk segítségével (néha vaktában kattintasz mindenhová), különböző eldugott eszközök (esetleges kombinálásával), kulcsok felkutatásával, illetve logikai feladványok megfejtésével. Persze, ebben is vannak könnyebbek, nehezebbek, szép grafikájúak, rusnyábbak, de a kedvenceim azok, amelyekben perfekt japán nyelvtudást feltételeznek.

Valamelyik éjszaka akadtam rá erre a török játékra, nem a legszebb és nem a legnehezebb, de megfogott a hangulata.
Az alaptörténet az, hogy bezártak egy konyhába, ahol a kisfiú narancstortát követel rajtunk és addig nem mehetünk ki, amíg a tökéletes süteményt meg nem sütjük. (Ha rosszul készítjük, akkor elpityeredik.) Persze végigjátszottam, de az agyamba befészkelte magát a gondolat, hogy narancstortát kell - azonnal, most - csinálnom. (Igen csajszik, ha a Gyöngyös elhatározza…) Mivel nem vagyok oda az édességekért, (Uraim, egy frissen sült, saját készítésű töpörtyűs/sajtos pogácsával előbb lehet elcsábítani, mint egy tortával,) tehát kellett találnom valakit, akin a hirtelen támadt konyhatündérkedési vágyam kiélhetem...

Anyacárnő bejelentkezett, hogy meglátogat. Laci (anyu párja) kikísérte az állomásra, feltette a vonatra és körülbelül a vonatindulása után negyedórával már kétségbeesetten hívott telefonon, mert nem érte utol édesanyámat és meg kellett nyugtatnom, hogy valószínűleg nem a MÁV kalózok rabolták el, csak elszundikált és azért nem veszi fel. Végül is kb. 10 perc beszélgetés után Laci lehiggadt, sikerült meggyőznöm, hogy ne hívja a mentőket és a rendőrséget, majd újabb 5 perc búcsúzkodás után Laci megkérdezte:

- Mivel várja az édesanyját?
- Mivel várjam?
- Valami jó kis muffinnal...

Hát így lett a narancstortámból narancsos muffin.

Ui: Nem érdekek a pasik? Nagyon jól tudják, hogy úgy is kapnak belőle. :):):)


Narancsos muffin


Hozzávalók 12 darabhoz

3 db narancs vagy kb. 1,75 dl narancslé
12 dkg cukor
20 dkg finomliszt
2 tk. sütőpor
1/2 tk. szódabikarbóna
5 dkg kandírozott citrusgyümölcsök
1 db felvert tojás
10 dkg olvasztott vaj (jobb hozzá) vagy 0,7 dl olaj
Tetejére narancslekvár és kandírozott citrusgyümölcsök (elhagyható)

A sütőt 180 fokra előmelegítjük

A narancsokat jól megmossuk, az egyik héját lereszeljük, illetve kifacsarjuk az összes narancs levét,. Nyugodtan mehet bele a kifacsart narancs húsa is.

Az egyik tálban a száraz, a másikban pedig a nedves hozzávalókat összekeverjük, majd a két tál tartalmát lazán összevegyítjük. Nem kell túl keverni, semmi baja nem lesz, ha kicsit csomós marad, annál jobb.

Megtöltjük a muffin formákat és kb. 20-25 perc alatt készre sütjük.

Amikor kihűlt, a tetejét narancslekvárral megkenjük és a maradék kandírozott gyümölcsökkel díszíthetjük.



Megjegyzés: Szívesen segítek a játékban, ha valaki elakadt. Ha megtetszettek a kijutósak, akkor ajánlom a két kedvenc oldalamat a figyelmetekbe:
- Flash Játékok (itt egymást online segítve lehet eljutni a boldog befejezésig, a játék képe is innen van), illetve a másik
- az Unaloműző, ahol a szerző mindig közöl végigjátszást is.

Leveszöldség üvegben, csípős paprikakrém télire

Szeretem a fok-, zöld-, lila-, vörös-, stb. hagymát, de csakis nyersen. Abban a percben, ahogy látom bármelyik fajtáját, főtt, párolt vagy sült állapotban, rosszul leszek a látványától, hányingerem lesz, belekóstolni sem tudok az ételbe. (Ez főleg kínai étteremben kínos. Pedig szeretem, de a fentiek miatt kénytelen vagyok magamnak megfőzni, ha távol-keleti ízekre vágyom.)

Nem tudom, hogy mikor és miért alakult ki ez nálam, édesanyám sem emlékszik rá, de nálunk ősidők óta, az olyan ételekben, ahol nincs esélye nyomtalanul szétfőni vagy nem lehet egészben/teatojásba helyezve felhasználni - még a lecsóba is - mi a hagymát vagy apróra reszeljük vagy pépesítjük. Mondjuk ennek meg van az az előnye, hogy az ételek szaftja ezáltal sokkal sűrűbb és selymesebb lesz, igaz kicsit édeskésebb is.

Persze sokszor felmerült bennem a tubusos hagymakrém használata is, de valahogy nekem nagyon műnek tűnik, viszont amikor nincs kedvem hagymával bajlódni, sokszor helyettesítem az alábbi sóban eltett leveszöldséggel, megdinsztelve egy kis olajon, sőt az olyan ételeknél, amibe belefér egy kis rusztikusság, só helyett is gyakran ezt használom. (Szerintem teltebb lesz tőle az étel íze.)
Az erős paprikakrém használatát meg gondolom nem kell senkinek sem bemutatni.


Leveszöldség üvegben (Vegeta házilag)

1 kg sárgarépa
50 dkg petrezselyemgyökér
25 dkg zeller
25 dkg karalábé
25 dkg kelkáposzta
50 dkg paradicsom
50 dkg édes káposzta
50 dkg karfiol
25 dkg hagyma
25 dkg zöldpaprika
1-1 csokor finomra vágott zellerzöld és petrezselyemzöld
1 kg só

Csípős paprikakrém (Erős Pista házilag)

1 kg paradicsompaprika, esetleg kápia
25 dkg cseresznyepaprika
20 dkg só

Mivel rendkívül unalmas ennyi zöldséget megpucolni és darálni, ezért feltétlenül szerezzünk be hozzá egy társat, akivel közben jókat lehet beszélgetni és ha nem figyel, akkor a munka oroszlánrészét is rá lehet osztani. Jelen esetben ez most az édesanyám volt, aki kézi darálóval megszégyenítette az én hiperszuper elektromos darálómat.

A zöldségeket mindkét esetben gondosan megtisztítjuk. A megtisztított zöldségekből kimérjük a megadott mennyiségeket, majd ledaráljuk. Sóval összekeverjük és egy éjszakát állni hagyjuk. Másnap sterilizált üvegekbe jól belenyomkodjuk és szorosan lezárjuk. Hónapokig eláll, ha nem fogy el közben, illetve ahogy én szoktam, nem ajándékozzuk el.

Paprikakrémnél csak a paradicsompaprikát magozom ki, a cseresznyepaprikát nem. Szerintem sokkal szebb így és ezáltal még inkább - kellemesen - csípős lesz.

Az ételek sózására ügyeljünk, ha használjunk, mert elég rendes só mennyiséget tartalmaz.

Tipp: Mivel elég nehéz úgy vásárolni, hogy tisztítva pontosan a fenti mennyiséget kapjuk, ezért a kimaradó „reszli” lefagyasztva vagy azon frissiben, kiváló alap egy Minestrone leveshez.

Megjegyzés: További undormány, amit nehezen tolerálok még: az egész köménymag az ételben, illetve a forralt tej föle. Brrr…

Így főztök ti, avagy a kedvenc naplóim! - Kataklizma naplójából

Vettem nemrég egy Nők lapját vagy mit és ahhoz adtak ajándékba egy Nők lapja konyha újságot asszem...

Mindegy. Volt benne egy császárzsemle recept és valamiért rám jött a kreatívkodás és elkészítettem... hát nem pont olyan, mint az újságban, de azért egész kafa.

Mikor kisült, megkentem párat vajjal meg telepakoltam felvágottal, piros arannyal, ahogy Bobek szereti és vittem be neki friss ropogósan.

Be is tolta mindet, de közben nagyon nézte a tévét és elfelejtett térdre borulva isteníteni engem, hogy milyen ügyes vagyok, pedig olyan csillogó szemmel mosolyogva vittem neki, hogy "nídda miket tudok én!"

Nem reagált, csak befalta a kis köcsög.

Katica besértődött. Később jön Bobek és próbál korrigálni:
- Hm, ki sütötte ezt a finom zsemlét?!
Katica undokkismalac:
- A szomszéd.

A sztori feledésbe merült.


Tegnap Bobek mondja:
- Nem mész ma a szomszédba?
Én meg lesek rá mint borjú, hát nem is ismerem a szomszédokat.
- A szomszédba?! Minek?
- Hogy nem sütött-e megint olyan finom császárzsömit.

Hülyegyerek énem vigyorog, mint tejbetök.


Megjegyzés: Bobek lecsó készítéséről itt olvashattok bővebben.


Császárzsömle

Hozzávalók 14-16 db-hoz:
50 dkg liszt
3 dkg élesztő
1,5 dl tej és 1,5 dl víz
2 dkg puha vaj
2 kávéskanál só
1 evőkanál méz
1-2 evőkanál szezámmag a tetejére, szórásnak
1 felvert tojás kenéshez

A tejet és a vizet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a mézet és az élesztőt. A sót a liszttel elkeverjük, és az élesztős keverékkel tésztává gyúrjuk. Hozzácsipkedjük a puha vajat és jól eldolgozzuk.

Langyos helyen jó fél óra alatt megkelesztjük, majd átgyúrjuk és ismét kelesztjük 15-20 percig.

Deszkára borítva hosszú rudat formálunk belőle és egyenlő (kb 5 dekás) darabokra vágjuk.

A deszkára nyomva tenyerünkkel gömbölyítjük.

Megkenjük tojással, szezámmagot szórunk rá és ollóval bevagdossuk két ellentétes irányban.

Ismét kelesztjük 15-20 percig, majd 170 fokon gőzös sütőben aranybarnára sütjük.

Őszibarack bólé, avagy a mi ünnepi sangríánk

Imádom kacagását, lényét és azt, hogy még a születésnapján is Ő ad nekem ajándékot. (Igaz, hogy a felét otthon felejtette.)

Júniusi zebegényi hétvégénk után ezt írta nekem:

„… A vonatozás is élmény volt, ahogy a vonatzaj kattogása elhalkulva megszűnt a megállóknál és lepattogtak az emberek és mosolygós arcok, csókok, ölelések várták őket a peronon, - eszembe jutott, ahogy ott vártatok a Mókusban ti is mosolygósan, - Gyöngyünk szívet betöltő hangja és ölelése, Péter szolid de széles mosolya és Andrea kedvessége, hogy de jó illatom van. (Noha mindenkinek ezzel udvarolt!)

...és aztán lefejeltem a virágtartót, szóval onnantól nem emlékszem semmire.

Na még egy fél gondolat erejéig (értsd: akár még egy levél is lehetne).

Kifejezetten Gyöngynek:

Gyöngy egy lélek-fűszerkirálynő, aki erre a hétvégére összeválogatta a legideálisabb fűszerharmóniát: a Chilli Csen-t (szókimondósága miatt), a Bors-Ildikót (határozottsága miatt), a Fahéj-Ágnest (édessége miatt), Bazsalikom-Andreát (ízkiemelő és nyugtató gyógyhatása miatt), Szegfűszeg-Pétert (a kretek miatt), ja meg még én, de nyugi Nyulam, mindenki hibázik néha!

… és Gyöngy pedig maga a só, aki kiemeli az ételek ízét!

Jó kis csapatot válogattál össze fűszerkirálynő!

Engem megfőztél!”

Kataklizmám, borongós napokon nagyon sokszor elolvasom ezt a leveled. Egyszer azt mondtad, hogy te szeretet napraforgó vagy, mindig arra fordulsz, amerről érzed, hogy áradásában fürdőzni tudsz. Közben nem is sejted, hogy te mennyi szeretetet adsz nekünk. Köszönjük neked!

Katicám innen is üzenem: Ájlávjúbébi, Isten éltessen és különben is nyúlnyál!

Megjegyzés: Születésnapodra elárulom a szuper titkos Sangría receptemet, - ami annyira ízlett, - de ha elolvasod, meg kell, hogy öljelek.

Őszibarack bólé
(6 személyre)

1 citrom

1 narancs

5-6 szem érett őszibarack vagy egy üveg befőtt

2-3 evőkanál porcukor

0,5 dl konyak

5 dl vörösbor

egy nagyobb fahéj

2-3 szem szegfűszeg

1 üveg pezsgő

A citromot és a narancsot megmossuk és héjával együtt vékonyan felkarikázzuk. Bóléstálba tesszük és beszórjuk porcukorral és leöntjük konyakkal. Kb. félóráig állni hagyjuk. Utána hozzáadjuk a fűszereket, az apróra vágott őszibarackot, ha befőttből csináltuk, akkor a levét is, majd ráöntjük a vörösbort. Lefedve minimum két órára hűtőbe tesszük, de annál jobb, ha tovább áll. Tálalás előtt ráöntjük a jégbehűtött pezsgőt és poharakban tálaljuk.

(Elkészítési idő: félóra + 2-3 óra hűtés)

Rozmaringos kacsacomb konfit, szőlős, körtés, narancsos, zelleres salátával

Mindig cinikusan mosolygok azokon a filmeken, ahol a főszereplő haláltusájában biztosítja szeretteit, soha el nem múló szerelméről, szeretetéről.

Apa csak ennyit mondott: Kislányom, egyszer mindenkinek meg kell dögleni!

Nagy igazság. Szeptember 15-én lett volna 67 éves az én hétköznapi hősöm - Lala - és 13 éve, hogy utoljára szólt hozzám...

... és még mindig nagyon fáj.

Megsütöttem édesapámnak születésnapjára a kedvenc kacsacombját.

(A recept leírásához nincs erőm, ne haragudjatok! Majd egyszer, talán.)

Sült hal muzsdéjjal

Kataklizma: … Ja mer' tegnap este beállított a szomszéd egy vödör hallal, hogy már nincs türelme megpucolni őket és nekünk adja... a fene pofám én meg szeretem a halat, hát hozzáfogtam megpucolni őket... mindenkire pikkeltem... A végén maradt még vagy 6 kárász, de nagyon kicsik voltak úgyhogy úgy ahogy voltunk: Bobek boxeralsóban én meg egy hosszú pólóban beültünk az autóba az éj leple alatt és kivittük őket egy közeli patakhoz aztán visszaengedtük őket a természetbe. Még egy szelet kenyeret is vittem nekik hagy nőjjenek nagyra! :)
úgyhogy ma halat fogok grillezni, Bobek be is jelentette telefonon, hogy akkor neki ma este dolga van. (nem szereti a halat, de az má' az ő baja! :) )
Mondtam is neki:
"- De akkor ki fog mosogatni?? :)"

Fehérnyúl: Katicám szerencséd, hogy nincs még kész a kocsim, mert este ott dörömbölnék nálad... megennék most egy kis paprikás lisztes sült halat. :):):)

Kataklizma: Na akkor még jó hogy nem indultál el, mert nem paprikás lisztes hal lesz, hanem sima grillezett. Csak besóztam, megborsoztam teletömtem HAGYMÁVAL, paradicsommal, fokhagymával és citromkarikával és lefedtem, aztán este bevágom a sütőbe és mindenféle erotikus szavakkal RÁpirítok ;)
A minőségért nem vállalok garanciát, de ha akarod postára dobok neked egyet :)

Blue: Lepikkelyezted a halat és utána visszavitted a tóba? Miért, olyan mint a gyík farka, ennek is kinő idővel a pikkelye?

Katklizma: Dehogyis pikkelyeztem le! :)) Azokhoz hozzá se nyúltam, amiket visszavittem a tóba! Azok még gyerekek voltak, meg nem is volt már több erőm, hogy tovább pucoljak úgyhogy megmenekültek. :)

Fehérnyúl: Azért csak csinálnál nekem paprikás liszteset? Hééééé!

Kataklizma: MIAZHOGY!!! Iazvédósőtdepláne! Azon percben, ahogy megjelennél, már sülne is :)

Blue: És akkor a tóban majd megeszi őket egy nagy bálna vagy egy cápa. Nem biztos, hogy jobban jártak. Vagy a szomszéd holnap kifogja és meg is eszi ezúttal.

Kataklizma: Ágnesem én nem a tenger mellett élek :) Errefele nem túl gyakori a cápa meg a bálna... :) Sárkány is csak én vagyok egyedül. :)
és ha bárki ki is fogná őket holnap akkor is addig is úgy éltek mint hal a vízben... és addig is minden nap ajándék.

Blue: Sosem tudhatod, hogy kiből mekkora hal lesz. Csodák vannak. Állítólag!

Kataklizma: Ugye, hogy ugye? :) Lehet, hogy most dobtam vissza a leendő MobiDicket :)

Blue: Vagy a szerencsehozó aranyhalat?

Péter: Katica én sem értem ezt a halvisszadobálós sztorit. Nyilvánvaló, hogy a halakat akkor pucoltad meg, amikor már mindegyik megmurdelt, máskülönben fájhatott nekik. Namármost, ha a kicsik is elhaláloztak, akkor minek dobtad őket vissza a tóba? Ráadásul még kenyeret is adtál nekik. :)) Ez valami furcsa temetkezési szertartás?

Kataklizma: Kedves Péter! Ezúton tájékoztatlak, hogy halat csak élve szabad venni és átvenni is vagy max pucolva fagyasztva :) Most rossz fényben kell feltűnnöm... de a halakat élve kaptam, máshogy át se vettem volna, tehát amelyiket megpucoltam, azt előtte kénytelen voltam likvidálni és aztán megpucolni és bár nem vagyok halbiológus, de meg merek esküdni rá, hogy mindegyik hal élt, amit visszadobtam a vizbe. :)


Tulajdonképpen szeretem a barátaimat, mégha kicsit fárasztóak is. Ezek után gondolom senki nem csodálkozik, hogy fogtam magam, elmentem a piacra, vettem halat és sütöttem magamnak és a macskáknak paprikás lisztbe forgatott kárászt, muzsdéjjal, paradicsommal. (Paradicsomot nem kaptak a cicák.)


Sült hal

Személyenként 25-30 dkg hal (legjobb a kárász, keszeg hozzá)
Só, bors
Liszt
Pirospaprika
Olaj

A halat beirdaljuk. 3-4 mm-enként vágásokat ejtünk a halhúson, mindkét oldalon, a gerincre merőlegesen, tehát megpróbáljuk a szálkákat keresztben elvágni. (A halast szoktam megkérni erre a precíziós feladatra.) Jól megsózzuk, borsozzuk, majd paprikás lisztbe forgatjuk és bő, forró olajban kisütjük. (Paprikás liszt: kb 5 evőkanál lisztet elkeverünk egy evőkanál pirospaprikával. Méricskélni nem szoktam, ha szép barbirózsaszínű a liszt, akkor azt jónak nyilvánítom.)

Egyszerű mujdei (muzsdéj)

6-8 gerezd fokhagyma
1 kiskanál ecet
kb 1,5 dl (szénsavas) ásványvíz (legjobb hozzá a Borsec)
1 kiskanál + párcsepp olaj
1 mokkáskanál só, 1 késhegynyi őrölt feketebors
2 pohár pálinka a szakácsnak (elhagyható)

Dani Csaba receptjét vettem alapul (csak én most reszeltem a fokhagymát, mert már nagyon éhes voltam.)

„ És most következzen algoritmikusan kifejtve (egy vizespohár, vagy bögre a szokásos adagom):

1. Egy pohár pálinka (ez a készítőnek kell)
2. 6-8 átlagos méretű fokhagymacikket megpucolunk és megtörünk (nyomóval, vagy ha nincs, késsel vágódeszkán elkaparjuk)
3. Betesszük a famozsárba (amit kiszáradás ellen mindig olajjal kezelünk), mokkáskanál sót szórunk rá, és kiskanálnyi olajat teszünk rá, majd krémesre keverjük-nyomkodjuk a fa nyomóval (ha nincs ilyen kiskanállal szerencsétlenkedünk a bögrében)
4. Ha kifehéredett, és elnyerte ízlés szerinti pépességét, kiskanálnyi ecetet öntünk rá, és felöntjük vízzel (amíg a bögre tele nem lesz)
5. A végén egy gondolatnyi olajat öntünk a tetejére (egy keverés után nézzen úgy ki, mint a húsleves felszíne – néhány úszó csepp), majd késhegynyi őrölt feketeborsot szórjuk a tetejére.
6. Egy pohár pálinka (a jól elvégzett munka örömére)”

A teljes cikk itt olvasható.

Összeállítás: A kisült halat megkenegettem muzsdéjjal és friss, szeletelt (anyától kapott) paradicsommal ettem. Gyors, egyszerűségében is nagyon finom, egészséges, pláne ha az ember elfogyasztása után nem akar néhány napig csókolózni. :):):)

(Elkészítési idő: kb. 30 perc)

Epilógus a harcsapaprikáshoz

"- Egy kérdésemre válaszolj még kérlek őszintén. A harcsapaprikás csak az elmém játéka volt vagy tényleg gondoltál rá?

- Fejedben volt csak – de most már aztán tényleg megdobállak papírgalacsinnal. Tessék rendesen viselkedni! (Ez rám is vonatkozik.)
- Kértelek, hogy őszintén..."

.

Miközben a fenti választ elemezgettem, elmerengve néztem a kis piros téglákat amoha kertjében, arra gondoltam, hogy ebből - András - milyen jó kis bográcsozó helyet csinál nekünk Zebegényben.

Igen, ez a lány is én vagyok.

Ez a lány is én vagyok…

„- Szoktál velem fejben beszélgetni, amikor nem vagyunk együtt?
- Soha! Csak veszekedni szoktam.”

Ugyanígy üldögéltem, mint most is, néhány hete itt Zebegényben, - talán egy szombat éjszakán - a tornácon, lefekvéshez készülődtem. Néztem bele a mélysötét éjszakába, aznapi utolsó cigimet szívtam, hallgattam a csendet, melyben csak a ház alatt alvó macskák szuszogása hallatszott és néha egy őrült madár csiripelése (talán rosszat álmodott), amikor erőt vettem magamon és elindultam befelé. A teraszajtónál kicsit visszafordulva, - a diófa felé nézve, kacéran - félhangosan megkérdeztem: Mit ennél András?...

… és szinte hallottam a hangját:

- Harcsapaprikást, kapros-túrós csuszával!

Nem tudom, hogy szereti-e, de most (még) nem is lényeges. Nekem ott akkor, annyira valóságosnak tűnt, hogy megfőztem és lefagyasztottam neki.

Hangulatgyűrű, boldogság, kapros-túrós dübbencs

Vicces kis jószág. Egyidőben drága pénzért lehet kapni, aztán már minden női laphoz csomagolták.

..

Az én hangulatgyűrűm a kenyértészta.

.

Mindig le tudom mérni rajta, hogy éppen milyen a lelkem rezdülése. Arcomra erőltetett mosollyal sem tudom soha becsapni. Ha rossz kedvem van, összeesik, nem kel meg, sületlen és tömör lesz, - de amikor szárnyalok, - isteni illatával, friss ropogós héjjal, foszlós belsővel kápráztat el…

… tészta dagasztása közben sokszor elképzelem, hogy jön az Uram, hátulról átölel, belecsókol a nyakamba, miközben könyékig lisztes vagyok és szemben ott van a falvédő, - fehér alapon, kékkel hímezve - búgó gerlepárral, rózsalugassal, kackiás bajuszú embörrel, pirospozsgás menyecskével és persze a felirat, ami megkoronázza őket: „Nékem olyan asszony kell...”

.

Giccses elképzelés a boldogságról, de az enyém!

.

.

Kapros-túrós dübbencs

Hozzávalók a tésztához:

40 dkg liszt (nálam fele-fele arányban teljes kiőrlésű és sima liszt)
25 dkg túró
kb 3,5 dl tej (nálam ennyi kellett a teljes kiörlésű liszt miatt)
1 zacskó szárított élesztő
3 csapott teáskanál só
1 kockacukor
2 evőkanál olaj + a tál kiolajozásához

.

Töltelék:

3 ek libazsír vagy mangalicazsír
2 csomó kapor apróra vágva

Összegyúrtam a tészta hozzávalóit és egy vékonyan kiolajozott tálba tettem, majd ágyba és párnák közé dugtam.

Kb. egy óra kelesztés után lisztezett deszkára borítottam, gyöngéden átgyúrtam, sodrófával ujjnyi vastagra nyújtottam. (Nem tudom, hogy ezt lehet-e vagy a dübbencs megbecstelenítésének számít? Limara, pékek Nagyasszonya, várom válaszod!)
Megkentem egy evőkanál zsírral, megszórtam a kapor felével, majd összehajtogattam. Utána megismételtem a nyújtást, zsírozást, kaprozást és összehajtogattam, kb. tepsi nagyságúra, majd sütőpapírral kibélelt tepsibe helyeztem. (Nálam: 33 cm x 20 cm volt a tepsi mérete)
Tetejét a maradék egy evőkanál zsírral megzsíroztam, körülbelül a közepéig bevagdostam hosszában és széltében, és 30 percig pihentettem. 180 fokra előmelegítettem a gázsütőt és kb. egy óráig sütöttem.

(Elkészítési idő: kb. 2,5 óra)

.

Megjegyzés: Az alaprecept, melyet átdolgoztam, Limara Kapros dübbencse.

Budapesti Pálinka Fesztivál, avagy a mi ragulevesünk

Gabóca barátnőm felhív:

- Mit csinálsz?
- Tulajdonképpen semmit.

- Gyere át, főzünk és pálinkafesztiválozunk.

- Gabóca, a Pálinka Fesztivál a múlt hétvégén volt.

- Ne törődj vele, gyere!

.

Megérkezésemkor leültet. Elővesz két stampedlis poharat. Tölt bele jó kis körte pálinkát és koccintáskor csak annyit mond: Na akkor fesztiválozzunk!

.

Megint nem hazudtoltuk meg önmagunkat, hogy hogyan főznek a Kosnők. Sajnos további részleteket a délutánról nem árulhatok el, mert bármiről beszélgettünk vagy bármit csináltunk mindenhez nyomatékosan hozzáfűzte: EZT nem írhatod meg a blogodban!

.

Egy történetet nem tiltott le vagy csak elfelejtette:

Elkészült végre az estebéd, leültünk enni és mivel én jó petrezselymesen szeretem a levest, le is vettem a konyhapolcról egy üveget, aminek címkéjén férfikézírással az állt, hogy zöldség zöldje.

.

Gabóca nézi-nézi, ahogy bőségesen hintem a levesre, majd komoly arccal megjegyzi:

- Te Gyöngyös, ezt még Szabolcs (volt lakótárs) hagyta itt. Szerintem lehet, hogy ezt inkább elszívni kéne és nem fűszerezni vele.


Vajgaluskás raguleves galambból (4 személyre)

2 db galamb (esetleg más szárnyas hús)
2 evőkanál olaj

1 nagy fej vöröshagyma egészben
2 közepes szál sárgarépa, falatnyi darabokra vágva

10 dkg zöldborsó
10 dkg gomba szeletelve
1 paradicsom
1 zöldpaprika (nem baj ha csípős)
só,

őrölt bors,

1 púpozott teáskanál pirospaprika
1 púpozott teáskanál őrölt majoránna
1/2 csokor petrezselyemzöld aprítva, esetleg szárított
1/2 doboz tejföl
½ citrom (elhagyható)

Vajgaluskához:

2 dkg puha vaj
2 evőkanál (teljes kiőrlésű) liszt
1 tojás
1 csipetnyi só

A galambokat négybe vágom és az olajon egy kicsit elősütöm, majd hozzá keverem a pirospaprikát és felöntöm annyi vízzel, ami ellepi. Amikor felforrt, fűszerezem (só, bors, majoránna) belerakom a hagymát, paprikát, paradicsomot.

Amikor már majdnem megpuhult, kiveszem az egész hagymát, paprikát, paradicsomot (kuka vagy torkos macskák). Beleteszem az aprított sárgarépát, a szeletelt gombát, zöldborsót és sárgarépát. Amikor már a zöldségek szinte puhák, mokkáskanállal beleszaggatom a levesbe a galuskákat. (A vajat a tojással, jól kikeverem, hozzáteszem a csipetnyi sót és lisztet, összedolgozom, aztán mehet.) Valahol berántják, de én csak behabarom a tejföllel, összeforralom és friss vagy szárított petrezselyemmel megszórom. Ha valaki szereti, frissen facsart citromlével savanyíthatja. (Én nem szeretem.)

Lehet még turbózni tárkonnyal, tárkonyecettel és kész is a tárkonyos raguleves, illetve a fele tejfölt tejszínnel helyettesíteni, akkor meg még krémesebb lesz.

Megjegyzés: Ha valaki hasonlóságot talál a becsináltlevessel, az nem a véletlen műve, mivel ez a régies elnevezése, de annyira gusztustalan ez a szó, hogy inkább nem használnám.

(Elkészítési idő: 1,5 óra)

Hagymás dübbencs, illetve zsíros kenyér kicsit másképpen

Édesanyám májusban rám sózott egy csomó öreg krumplit, ami vadul elkezdett csírázni a spájzomban. Élelmiszert nem szeretek kidobni, ezért sürgősen elkezdtem valami tartósítási mód után nézni (szingli háztartás), illetve, hogyan lehet nyers krumplit lefagyasztani? Aztán szeretett nagynéném megoldotta a kérdést és rakott krumplit rendelt. Amiből viszont kimaradt majd fél kiló főtt krumpli. Először a krumplis lángos receptje jutott eszembe, hogy elősütöm, majd lefagyasztom, illetve hogy szilvás gombócot készítek belőle. Persze tudtam, hogy ez hamvában holt ötlet, mert ennyit sajátmagamért nem fogok pepecselni a konyhában, tehát marad a jól bevált nyers tészta mélyhűtőbe való száműzése jobb napokra. Viszont valami homályos emlék derengett, hogy krumpli alapú tésztát nem illik fagyasztani , de gondos kutató munka után az élet és Gigi rám cáfolt, mert oldalán találtam egy Krumplis kenyér receptet, melynek állítólag a tésztája jól tűri a mélyhűtést. El is készítettem a leírása szerint, aztán majd egy hónapot ott csücsült a hűtőben.

Amohám megérkezett Angliából és mivel szereti a kenyereimet elhatároztam, hogy megint saját készítésű kenyérrel fogom várni. Mivel előtte említette, hogy úgy szeretne enni hagymás kenyeret, gondoltam ezzel lepem meg. Viszont akkoriban posztolta be Limara a Kapros dübbencsét, mely hetekig izgatta a fantáziámat, így egy merész kosnői húzással, úgy döntöttem, hogy a két receptet elegyítem.

Hagymás dübbencs

Hozzávalók:

20 dkg héjában főtt krumpli (A főző vízébe tettem sót, vöröshagymát, babérlevelet)

2 dl leszűrt főző víz
30 dkg rozsliszt
10 dkg finom liszt

2 teáskanál só
frissen őrölt bors

1 csomag száraz élesztő

1 evőkanál olaj

Töltelék:

1 + 3 púpozott ek fagyos libazsír vagy mangalicazsír
1 csokor újhagyma apróra vágva a zöldjével együtt


A megfőtt krumplit hámozás után jól összetörjük. Kenyérsütő gépbe tesszük a többi hozzávalóval (olaj, víz, krumpli, liszt, só, élesztő). A géppel megdagasztattam, majd kb. egy óra kelesztés után műanyag dobozba tettem a tésztát és lefagyasztottam.

A sütés előtti nap kivettem a mélyhűtőből és a sima hűtő részbe helyeztem. Másnap reggelre vidáman mászott ki az edényéből.

Az összevágott hagymát egy evőkanál zsíron megdinszteltem, jól kihűtöttem és a maradék fagyos zsírral jól összekevertem.

A tésztát alaposan belisztezett deszkán kinyújtottam, kihúzogattam, rákentem a fagyos hagymás zsírt, és piskótatekercs szerűen feltekertem. Áthelyeztem egy sütőpapírral kibélelt tepsibe. Tiszta ruhával letakartam és még félórára visszaraktam a hűtőbe. Addig a sütőt előmelegítettem 200 fokra.

Kb. félóra múlva kivettem a hűtőből, az első töltelék rétegig néhány helyen ferdén bevagdostam és kb. 30 percig sütöttem a sütőben.

(Elkészítési idő fagyasztás nélkül kb. 3 óra)

Megjegyzés: Hát mint minden finomság, ez sem egy fogyókúrás kenyérke.

Jeges tea őrület

Édesanyám visszaemlékezése szerint már gyerekkoromban is ahogy kiléptünk az ajtón, közöltem, hogy szomjas vagyok. Lehet, hogy egy kefekötő reinkarnációjaként láttam meg a napvilágot, de nem azért iszom meg a napi ajánlott, sőt több folyadék mennyiségemet, mert egészséges, hanem a szervezetem egyszerűen követeli. Egy idő után azért unalmas az ásványvíz, a kapható 100 %-os gyümölcslevek, (lusta vagyok centrifugázni magamnak, inkább egyben megeszem a gyümölcsöt, meg különben is utálatos dolog utána a gépet elmosogatni), a cukrozott (mű) üdítőket meg sohasem szerettem.

Viszont van nekem egy teaőrült, Amoha nevű barátnőm, aki mindig meglep finomabbnál finomabb, teákkal. (Néha a kamrapolcom úgy néz ki, mint egy kisebb teakereskedés.) Mivel nemsokára jön haza Angliából, gondoltam kikísérletezek számára néhány igazán finom jeges teát, amivel majd várhatom.

.

Szorgos kutakodásban is kezdtem a neten és találtam egy nagyszerű oldalt ahol számtalan teareceptet fedeztem fel. (A kép is erről az oldalról való.) Tea Ünnep ajánlatai között leltem rá erre a nagyon finom jeges gyömbéres-citromos zöldtea receptre is, amit továbbfejlesztettem és jelenleg ennek a kamillás változata az egyik kedvencem. Csak az a baj, hogy ez nálam kb. csak délig tart ki, tehát délutánra is gondoskodnom kell magamnak valami változatos szürcsölni valóról, erre viszont egy jó kis fűszeres gyümölcstea alapreceptet alkottam, ami a felhasznált teától és gyümölcslétől függően mindig más.

Jeges gyömbéres-citromos kamillatea

Hozzávalók:
1 púpozott evőkanál kamillatea vagy 5 db filteres
1 citrom reszelt héja és leve
1 púpozott teáskanál őrölt gyömbér
6 dl víz
kb 1 liter (szénsavas) ásványvíz
1-2 evőkanál méz, ízlés szerint.

A 6 dl vízbe beletesszük a reszelt citromhéjat és a gyömbért. Felforraljuk. Amikor felforrt, lehúzzuk a tűzről, beletesszük a kamillateát. kb. 15 perc múlva leszűrve, másfél literes ásványvizes palackba töltjük. Amikor kihűlt, (hogy a vitaminok megmaradjanak) adjuk hozzá a citromlevet, a mézet és kipótoljuk annyi ásványvízzel, hogy másfél liter legyen. Jól behűtve, esetleg jégkockákra öntve fogyasztjuk.


Jeges fűszeres gyümölcstea

Hozzávalók:
2 púpozott evőkanál nem aromásított, igazi gyümölcstea

2 darab fahéj (inkább kisebbek)
1 púpozott teáskanál őrölt gyömbér
1 liter víz
kb ½ liter a teához illő frissen facsart vagy 100%-os gyümölcslé
1-2 evőkanál méz, ízlés szerint.

Egy liter vízbe beletesszük a fahéjakat és a gyömbért. Felforraljuk. Amikor felforrt, lehúzzuk a tűzről, beletesszük a gyümölcsteát. kb. 15 perc múlva leszűrve, másfél literes ásványvizes palackba töltjük. Amikor kihűlt, (hogy a vitaminok megmaradjanak) adjuk hozzá a mézet és kipótoljuk annyi gyümölcslével, hogy másfél liter legyen. Jól behűtve, esetleg jégkocskára öntve fogyasztjuk.

Az én kedvenc variációim mostanság:
Vérnarancs tea – 100%-os dobozos rostos (vér)narancslé
„Erdei” bogyós gyümölcstea keverék – 100%-os dobozos piros multivitamin

Megjegyzés: Azonkívül, hogy nagyon finom és frissítő nedű, a benne lévő fűszerek, teák és gyümölcsök vitamintartalma és gyógyhatása sem elhanyagolható. (Léböjt kúra kiegészítéseként is alkalmazható.)

Így főztök ti, avagy a kedvenc naplóim! - Elizabetta naplójából

Bodzaszörp

2009-05-17 20:49:09

Citromtalanul maradtam estére...! Szörnyűség, borzalom, gyötrelmes szenvedés. Elvonási tüneteim lesznek, citromoholista lettem. Egy darab van még, azt apránként beszeletelgetem vízbe. Ez az egyetlen terhességi evési dilim jó 10 napja, citromot citrommal falok (ha van elég).

Tegnap főztem bodzaszörpöt, de szerintem tudatalatt azt is csak azért, hogy újabb citromos lötymőt lehessen hörpölni, mert beleraktam vagy 12 db-ot. Ha nagyon nem bírok magammal kieszem onnan, különben sem bírom kivárni soha azt a 3-4 napot még hivatalosan összeérik a bodzaszörp és már előbb dézsmálom azt.

2009-05-18 07:55:29

A. tegnap gyanakodva megkóstolta a bodzámat, majd közölte, hogyha semmilyen más folyadék nem állna rendelkezésére és a szomjhalál gyötörné, akkor meginná. Jó kezdetnek vettem, mert megkóstolta. 30 perccel később megjegyezte, hogy rosszabbra számított, majd bevallotta, hogy nem is rossz.

- A gyors bodzaszörp általam fejlesztett receptje (ez a fajta nem tartós, készítése után max. egy héten belül meg kell inni, különben erjedésnek indul. Na-benzoátot, citrompótlót nem használok).

- kb. 20-25 db virág olyan helyről szedve, ahol nem éri sok mocsok, tehát belvárosok, útszélen tenyésző vagy csak simán tetves bokrok elvetendőek. A virágok még legyenek tele sok sárga pollennel és frissen legyenek nyílva.

- kb. 20 l-es fazékba önts negyed zacskó cukrot, karamellizáld meg halványbarnára (ez adja a színét)

- öntsd fel 1 l jó minőségű almalével (kihozza az ízét)

- adj hozzá kb. 70 dkg cukrot, de ha nem akarsz cukrot, édesítőszerrel is készítheted (ez esetben a karamell és az almalé ugrottak)

- tedd bele a megmosott bodzavirágokat

- szelj bele 10-12 db citromot-engedd fel vízzel a tetejéig

- forrald fel az első rottyanásig

- fedd le és hűvös helyen hagyd érni 3-4 napig (néha kevergesd meg és ne ijedj meg attól, hogy a bodzák közben barnára szottyadnak)

- *kieg.: bő kiskanálnyi borkősav mégis mehet bele, utánaolvastam mi az, természetes antioxidáns, kipróbáltam, jobb vele

- szűrd le üvegekbe és tedd el azokat a hűtőbe

- fele-fele arányban buborékos ásványvízzel hígítva a legjobb

Grillezés, avagy a húsvéti menü megkésett beposztolása.

Szeretek ünnepelni, várni a barátaimat, amikor valamilyen apropóval végre újra vendégül láthatom őket. Vannak dolgok, amin soha nem változtatnék. Legyen szó akár családi tradiciókról vagy olyanokról, amiket szép lassan én alakítottam ki. Amohával két ilyen közös hagyományunk is van már. Az egyik, hogyha jön, akkor cérna levest főzök (húsleves sok-sok cérnametélttel) a másik az, hogy elutazása előtti napot Zebegényben töltjük.

Idén úgy történt, hogy a legutóbbi visszautazása pont húsvét hétfőre esett. Az nem volt kérdés, hogyha szép idő lesz, lemegyünk Zebegénybe, de a húsvét vasárnapot mégis jobb nagy családi körben ünnepelni. Édesanyámék sajnos nem tudtak csatlakozni, de szerencsére, Amoha édesanyja és húgáék örömmel töltötték velünk.

Imádom a Húsvétot, a kedvenc ünnepem. (Meg lehet kövezni, de a Karácsonyért az utóbbi években nem lelkesedek.) Hazafelé a bevásárlásból azon gondolkoztam, hogy mi lenne, ha nem lennék szingli, mert már így is majdnem egy boy-t kellett fogadnom, aki segítene hazahozni a piacról a csomagokat. Aztán gondos logisztika következett, a megfőzött sonkákat, sonkaléből főzött böjtös bablevest és kemény tojást, tormát és fonott kalácsokat még nagypénteken kiszállítani a címzetteknek, az egyedül élő nagynéninek (Rózsinak) - aki persze közölte, hogy majd ő főz magának jó kis farhátból húslevest, (sicc! nem kell sajnálni) - a dolgozó Gabóca barátnőmnek, aki idén nem tudott a munkája miatt a húsvétra készülődni, a maradékot meg szombat reggel elcipelni a már előkészített pácolt húsokkal és zöldségekkel együtt kicsi faházamba. Megfáradva, de végre hazaérkeztünk Amohával Zebegénybe…

Húsvét vasárnapi grill menü (6 személyre )
(2009. április 12)

Magyaros pácolt sertés karaj
Rozmaringos, mustáros csirkecomb
Virsli (6 pár)
Grillezett gomba (12 db)
Faszénen sült fóliás krumpli (12 db)
Saláta: Tzatziki
Desszert: Tiramisu

Rozmaringos, mustáros csirkecomb pác

6 db felső csirkecomb (kicsontozva, esetleg lebőrözve)
1,5 dl olívaolaj

2 gerezd fokhagyma apróra vágva
1 kisebb ág rozmaring levelei összeaprítva
1 púpozott evőkanál mustár
1 citrom reszelt héja + fél citrom leve (ebből nem csináltam nagy ügyet, amoha éppen akkor itta teáját és a kézzel kifacsart citromot daraboltam fel és tettem bele a pácba.)

Magyaros pácolt sertés karaj

6 szelet kicsontozott sertés tarja kiklopfolva
1,5 dl olívaolaj
2 teáskanál őrölt kömény
2 teáskanál pirospaprika
2 teáskanna majoránna
2 teáskanál bors
2 fej vöröshagyma felkarikázva


Az olajokat összekeverjük a fűszerekkel, majd a húsokat a hozzájuk tartozó páccal bekenjük. A darabos fűszereket úgy próbáljuk elhelyezni rajta, hogy mindegyikre egyformán kerüljön. (Minimum egy éjszakára a hűtőbe teszem.) Sót szándékosan nem szoktam a pácba tenni, mert kivonhatja a húsból a nedvességet és ezáltal kiszáradt, rágós sültünk lehet. (Általában közvetlenül a sütés előtt vagy ha elfelejtem, akkor a végén szoktam sózni.)

Innentől már könnyű dolgunk van. A társaság férfi tagjait mozgósítani kell, hogy rakjanak tüzet és álljanak neki grillezni. Nekünk már csak a világmegváltás marad a csajokkal, a férfiak megdicsérése, hogy nagyon ügyesen sütögetnek, italjaik utánpótlásáról gondoskodni, majd a vendégség végével elmosogatni és elpakolni.

A tökéletes reggeli

Két ember van az életemben, édesanyámon kívül, akik nem kérhetnek olyant, amit ne tennék meg értük. Érdekes módon ezt a két embert ugyanott, szinte egyidőben ismertem meg és még a nevük is egybecseng és ugyanazt jelenti.

Most mindkettő messze van. Andrea barátnőm csak földrajzilag, András meg…

Van egy kis falu, ami különösen kedves a szívemnek. Odamegyek bút felejteni, feltöltődni, mely helyről mindig Ady Endre (Hazamegyek a falumba) sorai jutnak eszembe.

Ezen a varázslatos helyen - képzeletben - mindig ott látom magam körül Őket is.

Látom András büszke és elégedett családfői mosolyát, ahogy kiscsaládunkra néz. Amoha sürgölődését és aggódását, hogy az én gyerekem, meg az ő gyereke mindjárt belepottyan a Malom patakba vagy ahogy egy gyöngéd mozdulattal lesöpör egy morzsát Zoli pólójáról. Luca Annát, ahogy kekszet kunyerál a kocsmárostól, miközben mi a Mókus teraszán fogyasztjuk a reggelinket, - szalámis szendvics mindenkinek, a párjainknak és nekem kávé, kiskávé (Unicum), szódavíz, Amohának és a gyerekeknek forró csoki - a tökéletes vasárnapi agapé, amit csak ott és együtt kaphatunk a Börzsöny lábánál, a Dunakanyarnál, ahol a folyó annyira kiszélesedik, hogy szinte már tónak látszik, Zebegényben.

…

Ezekkel a gondolatokkal érkeztem meg május elsején Zebegénybe. Az állomásról szokás szerint az első utam a Mókusba vezetett. Útközben a kedvenc ajándékboltosomnál megláttam azt, amit régóta keresek. Két tökéletes, egyszerűségében szépséges, összeillő, de különböző üveget. Tudtam, hogy meg kell vennem. Egyiket Amohának, másikat Andrásnak.

Ültem a Mókus teraszán, miközben a cappuccinomat ittam és a fenti kis mozi lejátszódott előttem, az üvegeket nézegetve, eszembe jutott az a házi készítésű forró csoki por, amit egyszer Max gasztroblogján olvastam, és akkor már tudtam, hogy Andinak ennél tökéletesebb születésnapi ajándékot nem is adhatok, így Angliába is becsempészhetek egy kis Zebegényt és talán megérzi, hogy mennyire várom őt is haza…

… és ekkor megszólalt a telefonom üzenetjelző hangja. Elolvastam és meg sem lepődtem a tartalmán. Amoha írt: Ha a Mókusban van, rendeljen nekem is egy forró csokit.

Amohám, „megrendeltem”, elküldtem, kicsit megkésve, de innen is nagyon boldog születésnapot kívánok!

Így főztök ti, avagy a kedvenc naplóim! - Bluebird33 naplójából

Ragad a konyha, avagy az első fánkom! (Donut)

.

A gyerek édesszájú. Az anyja is, de ő nem ehet édeset, viszont mióta nem ehet édeset, annál többet süt édességet. Ördögi kör ez.

.

Néha-néha hoztam neki a pékségből "rendőrfánkot". Ez az a fánktípus, amit az amerikai filmekben a zsaruk állandóan esznek. Színes mázzal bevonva, esetleg töltve is a közepe. Két pofára falta, ezért úgy döntöttem, hogy ilyet én is tudok. Csak nem fog ki rajtam.

A törzshiperszupermarketban kerestem donutsütőt. Naná, hogy nem volt, de nem adtam fel, ráakadtam egy szeles kedd délutánon. Akcikós is volt, meg 3 darabos készlet is volt, mi kell még? Hát a lelkesedés! Recept nem volt benne, illetve volt egy hevenyészett angol háromsoros. Az amerikaiaknál szokásos bögrésméretekkel. Náluk szokás az ötdarabos kis műanyag bögreszett, így ők már tudják mi a dörgés. Én gondoltam kicselezem őket és bevetettem a piros Nescafes bögrémet. Mint amolyan amerikaifélét. Megcsináltam az angol nyelvű receptet, de nem volt az igazi. Mígnem kipattant az isteni szikra, és minden idők legnagyobb konyhatündérét, Fehérnyulat hívtam segítségül. Olyan tuti receptet (Szamóca receptje itt) kaptam tőle, hogy már olvasás közben éreztem a fánk illatát.

Életem első élesztős süteménye. Úgy jártam el, ahogy a recept írta, de az a halványbarna hab sokáig nem jött elő. Csak a tippek a gyerektől, hogy mosogatószer kellene bele, attól biztos habzana. Otthagytam a konyhát és az élesztős-cukros-tejes keveréket, és inkább egy habkönnyű sorozatba merültem. Mire Kémeri feldobta a talpát az M2-ön, addigra lássatok csodát... hab is lett. Jött a többi összetevő és ismét otthagytam, konyharuhával letakarva, hogy keljen a téma.

Túl jól sikerült a dolog, mert amikor lerántottam a konyharuhát, mint leplet Kunbéla szobráról, a tészta egy része is vele jött, mert bőven kinőtte a kelesztőtálat és egy része már a textilen terjeszkedett.

Najó.. ezen is túl vagyunk, könnyek szöktek a szemembe, hogy hát ez is sikerült. Jöhet a következő lépés, a tortanyomó megtöltése és ezzel a donut tepsi kis rekeszeinek feltöltése. Itt már ragadt a könyököm is, de lelkesen töltöttem, sütöttem, kiborogattam, mázzal vontam, és ismét töltöttem, sütöttem, borogattam, csendesen anyáztam.

A gyerek folyamatos minőségi ellenőrzést végzett, minden fordulóból egyet szúrópróbaszerűen kinézett és gyorsan eltüntetett. Minőségileg megfelelt eredményt kaptam.

Csekély 3 óra elteltével és kb. 40 fánkkal gazdagabban nyugtáztam, hogy tudok én ilyet is csinálni !

U.i. De hogy a könyökömre és a térdemre hogyan kerültek tésztanyomok nem tudom, de az esti filmnézés közben kapirgáltam magamról az odaszáradt tésztát !

Töltött galamb

2009. március 28-a varázslatosan kezdődött. Itt volt Amoha barátnőm, vártam a szeretett férfit, hallgattam, ahogy beszélgetnek és annyira idillikus volt minden, olyan igazi családias szombat délután és hosszú idő után boldog voltam, mert foghattam az Uram kezét, miközben társasági életet élünk. Az ebéd, amit készítettem, az is olyan boldog békeidősre sikeredett és azon sem csodálkoztam volna, hogyha megjelenik a Lány fehér bóbitával és közli, hogy az Úr már nagyon éhes és melyik étkészlettel szervírozzon?...

… de nem jelent meg és néhány nappal később annak az illúziója is tovalibbent, hogy ez a pillanat állandósulhat az életemben, viszont a töltött galamb sültjének illatáról, mindig ez a tökéletes szombat délután fog eszembe jutni, hogy együtt vagyok azokkal, akik a legfontosabbak az életemben.

Töltött galamb (4 személyre)

Hozzávalók:

4 db házigalamb (fiatal)
50 dkg zöldborsó
50 dkg kukorica
3-4 zsemle
2 tojás
só, bors, paprika, majoránna
1 csokor petrezselyem apróra vágva
2,5 dkg reszelt parmezán (elhagyható)
olaj a tepsi kikenéséhez

Nekem ez olyan igazi tavaszváró fogás, pláne, amikor friss zöldborsóval lehet készíteni.

A zöldborsót és a kukoricát sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. (Én csaltam, pfuj, konzerv volt!) A megfőtt zöldségek felét és a vízben áztatott (lehet a zöldség főzővize), kifacsart zsemlékkel együtt ledaráljuk, összekeverjük a kimaradt zöldségekkel és a többi hozzávalóval, majd a galambok hasüregébe töltjük.
A sütőt 220 fokra előmelegítjük, a galambokat kiolajozott tepsibe tesszük. Az első félórában alufólia nélkül, majd utána egy órán keresztül alufóliával letakarva sütjük.

Szerintem köretként paradicsomsalátával az igazi, de Amoha nem szereti a paradicsomot, ezért mi céklasalátával ettük.

(Elkészítési idő: 2 óra)

Az alaprecept Liscsinszky Béla Négy évszak ételei az Aranysárkány vendéglőben (Tavasz) könyvében található.

Újházi tyúkhúsleves, avagy a Piros-fehér-zöld játék

Szerdán Amoha megérkezett Angliából. Ilyenkor próbálok mindig olyasmit főzni, amit nagyon szeret. Sajnos kint nincs ideje magára is főzni, a betege és általában az angolok pedig nem a gurmandságukról híresek. Hallgatólagos megállapodás köztünk, hogy tésztalevesnek szerepelni kell a menüben. (A tésztaleves egy gyűjtő fogalom nálunk a húsleves és a cérnametélt kombinációjára, de a lényeg, hogy Andi tányérjában inkább az utóbbi domináljon.)

Nagymamám küldött édesanyámmal múlthéten egy szép, kukoricán nevelkedett, udvarban kapirgálós tyúkot nekem. Ez csak azért nagy szó, mert édesapám mindig meggyanúsította drága jó anyósát, hogy a szárnyasokat még nászajándékba kapta, mert öregszülém annyira pátyolgatja őket, hogy a baromfiaknak nagyobb esélyük van arra, hogy végelgyengülésben haláloznak el, mint hogy levágják őket.

Így hát a tervezett menüből egy biztos pont volt, hogy a leves az Újházi tyúkhúsleves lesz. Közben a kedvenc gasztroblog gyűjtőoldalamon felfedeztem a Piros-fehér-zöld játékot és arra gondoltam, hogy ennél autentikusabb levest akarva sem találhatnék kisvirág felhívására.

"Köztudott, hogy nevét Újházi Edéről, a színészről kapta, aki „az érett tyúkdarabokkal, aprólékokkal, jóféle fehér húsdarabkákkal, tésztával és megfelelő zöldséggel párolt leves" nagy kedvelője volt. A figyelmes főszakács ezért a mai húsleves első változatával kedveskedett neki, amely Újházi Ede utasításai alapján nyerte el végül mai, tökéletes formáját. Sőt, ha a precizitásra törekszünk, be kell ismernünk, hogy eredetileg nem tyúk, hanem kakas levesről lehetett szó, hiszen Újházi Debrecenig is elment, hogy az alapanyagul szolgáló "vén kakasokat" beszerezze. Mivel azonban a tyúk jóval könnyebben beszerezhető és gyorsabban puhul, mint a kakas, mára ez vált a leves alapjává."

.

.

Újházi tyúkhúsleves (8 személyre)

Hozzávalók:
1 szép, hízott tyúk (kb 1,5 kg-os volt)

4 db szép nagy sárgarépa
2 db petrezselyem gyökér
1 fej zeller
1/4 kelkáposzta (torzsa) (maradt múltkor a frankfurti levesnél – lefagyasztottam)
1 közepes fej hagyma
20 dkg karfiol (Kicsit öreg volt, ezért főzés után kidobtam, de aki szereti, az a végén a leveshez adhatja.)

2 gerezd fokhagyma

1 zöldpaprika

1 paradicsom

15 szem egész fekete bors

2 csipet sáfrány(os szeklice)
só

10 dkg sampinyon gomba

20 dkg zöldborsó (mélyhűtött)

10 dkg cérnametélt

Én darabolva kaptam a tyúkot, de valaki egészben főzi. (Máját, zúzáját, nyakát hozzátehetjük, de nálam a torkos macskák olyan esdeklően néztek, hogy megkapták.). Annyi vízzel ami ellepi, lassú tűzön feltesszük főzni. (Kb. 2,5 liter) Amikor felforrt lehabozzuk és hozzáadjuk a megtisztított zöldségeket és fűszereket, kivéve a gombát, zöldborsót és a cérnametéltet.

Amikor már majdnem puha a hús, külön edényben egy kis levesben megfőzzük a gombát és a borsót, egy másikban pedig kifőzzük a tésztát.

Az elkészült levest hagyjuk egy kicsit ülepedni, majd leszűrjük, a húst kicsontozzuk (esetleg a bőrét is eltávolítjuk) és apróbb darabokra vágjuk. A sárgarépát metéltre vagy kisebb darabokra szeleteljük. (A kelkáposztát, a hagymát, a fokhagymát, a paradicsomot és a paprikát, valamint az egész fűszereket kidobjuk.)

Egy mély levesestálba beletesszük a leszűrt borsót, gombát, tésztát, a darabolt húsokat, és a zöldségeket, majd a forró levessel felöntjük. A tetejét vágott petrezselyemmel meghinthetjük.

(Elkészítési idő: kb 3,5 óra, de a tyúk korától is függ)

.

.

Megjegyzés: Szegénykém annyira vén volt, hogy majd 5 órán keresztül főztem. (A tyúkot, nem a nagymamát.) Ajándék tyúknak ne nézd a korát! Hoppá, ez lesz jövőhéten a születésnapi mottóm.

Búfelejtő paprikás krumpli

Hát elmesélem, hogy milyen az, ha két kosnő elhatározza, hogy bút felejt.

Általában a nők lelkük ápolására fagyit, süteményt, csokit esznek minden mennyiségben, de ha két kosnő határozza el, hogy leszámol a férfiakkal, akkor biztos, hogy valami jó kis fűszeres magyaros kaja jöhet csak számításba.

Mi is sokat gondolkoztunk Gabócával, hogy mi legyen a menü. Felvetődött a körömpörkölt, de az a múltkori szakításánál volt, a gulyásleves az valahogy túl lightos ilyen érzelmi mélyponton, ezért maradtunk a paprikás krumplinál. Nem az a tingli-tangli paprikás krumpli (ne adj isten virslis), ami félóra alatt megvan, hanem az az igazi, saját levében megfőtt. (Mai napig érzem nagymamám sparhelten főzött paprikás krumplija ízét, nem beszélve nyári bulikon a bográcsban készültekét.)

Hosszas előzetes telefonbeszélgetés után egyeztettünk, hogy viszek krumplit, hagymát, anyai lecsó "befőttet" stb-t, mert van itthon, azt már ne kelljen vennünk és különben is most csapnivaló az anyagi helyzetünk, nála van szalonna, akkor már csak füstölt kolbászt kell beszereznünk.

Ezekután persze semmi nem úgy alakult, ahogy elterveztük. Felhívott, hogy ne cipeljek semmit (ezt mondjuk nekem sem kellett kétszer mondani) és találkozzunk a Gerlóban egykor és majd mindent együtt megveszünk.

Kiderült, hogy Gabóca barátnőm váratlan pénzhez jutott, ezért jó kis kosnő módjára el is mentünk vásárolni. Megvettük a Váci utcai(!) Coop-ban a hozzávalókat, a hentes beleszeretett lány létére Gabóca barátnőmbe, mert a fél csemege pultot felvásárolta, és hát igen, az italos polcoknál sem teketóriáztunk sokat, az ásványvíz mellé a kosárba csúszott egy üveg aszútörköly pálinka.

Gabóca lakásán tovább fokozódtak az események, mert kézírással, gyöngy betűkkel kapott egy levelet ZELLER nénitől, hogy fizesse be a szemét díjat nála vagy Kapucs néninél. Persze a neveken jót röhögve, összekapartunk ezerhétszáz forintot, hogy a díjat teljesíteni tudjuk. Javasoltam, hogy vigyük fel a pálinkát a néniknek és kérjünk vissza 1700 ft-ot, de Gabóca elutasította ötletemet azzal, hogy akkor inkább mindennap becipeli a kocsmájába a szemetet és ott dobja ki.

Aztán kosnő módjára kiraktunk mindent a konyhapultra, megszemléltük és megállapítottuk, hogy neki kéne állnunk főzni. Szinte egyszerre mondtuk, hogy akkor igyunk egy kis páleszt, szívjunk el egy cigit és utána adunk a konyhaművészetnek. Ez végül elég hosszú periodikus folyamat lett, de az előkészületek a főzésnél nagyon fontosak.

Később benyomtunk a CD lejátszóba egy kis Hungáriát, Isztambulra szeltük a hagymát, (a kosnők miért nem sírnak a hagymától?), krumpli hámozás közben twisteltünk, és két keverés között rockyztunk a kétszer három méteres konyhában, persze közben fennhangon énekeltünk. Természetesen folyamatosan gondoskodtunk a kontyalávalóról is, hogy ne csak a gőz csapjon alá...

Isteni finom lett a vacsi, de utána már csak egy pocak simogatóra vágytam nőnapi ajándékként, aki azt mondja: simi, simi Gyöngyös...

Megjegyzés: Este, amikor beszéltem Amoha barátnőmmel msn-en, mindenre csak azt tudtam neki válaszolni: jajj, jajj, nyög, nyög... Kiröhögte a paprikáskrumplitisz betegségem.

Búfelejtő paprikás krumpli (6 személyre)

Hozzávalók:

2 kg burgonya megtisztítva, felkockázva

20 dkg füstölt szalonna apró kockára vágva

30 dkg füstölt paraszt/lángolt kolbász karikázva

1 nagy fej vöröshagyma felkockázva

1 paradicsom felkockázva

1 zöldpaprika felkarikázva

1 erős zöldpaprika felkarikázva

2 babérlevél (én is csodálkoztam rajta, hogy Gabóca tett bele, de tényleg jó hozzá)

1 evőkanál édes-nemes pirospaprika

só, bors, majoranna

Sokan azt gondolják, hogy paprikás krumplit egyszerű főzni, pedig igazán jót, ritkán lehet enni.
A szakirodalom már abban sem ért egyet, hogy milyen formára vágjuk a krumplit (szerintem mindegy) vagy tegyünk-e bele virslit (én csak akkor tennék bele, ha valami egetverően jó minőség)?
Nem azt mondom, hogy tuti recept az enyém, de még sohasem sültem fel vele.

Széles és mély lábasban - melynek van passzentos fedője, ez később fontos lesz - a szalonnát lassú tűzön kiolvasztjuk. (Tehetünk alá egy kanál olajat.) Hozzárakjuk a hagymát, melyet üvegesre pirítunk. Lehúzzuk a tűzről, beletesszük a pirospaprikát és gyorsan fakanállal elkeverjük. Hozzáadjuk a zöld és erős paprikát, paradicsomot, visszatesszük a tűzre, és jó kis leveses lecsó alapot készítünk. Ezután következik a burgonya és a kolbász melyet a saját levében-zsírjában gyakran kevergetve, fedő alatt pároljuk. Fűszerezzük, de a sóval vigyázzunk. Ha úgy látjuk, hogy nincs rajta elég folyadék, akkor vízzel, esetleg alaplével pótoljuk, de mindig csak kevéssel. Innentől kezdve óvatosan keverjük, amíg meg nem fő, hogy nehogy a krumplit összetörjük. Ha nagyon gourmandok vagyunk akkor egy-két deci vörösbort is lehet alá önteni az elején.

(Elkészítési idő: 2,5 óra)

Kép nem készült, mert Gabócánál nem jutott eszembe fényképezni. Viszont mai ebédre szánt paprikás krumplit, már tegnap éjszaka megettem. Valahogy mindig arra volt dolgom és tényleg csak mindig egy kiskanállal csipegettem…

Így főztök ti, avagy a kedvenc naplóim! - Kataklizma naplójából

Kataklizmatikus

énem ismét megvillantotta miértségét. Jómúltkorában említettem, hogy nagyon szeretem a töltött kelkáposztát és hogy hiába nyígtam az anyámnak, hogy süssön, mert ő inkább megadta a receptet. Lényeg, hogy aztán elkészítettem és sikerült is, de Bobeknak annyira ízlett, hogy azóta minden hétvégén azt kell hogy készítsek, és a pataki tál kiürülése után teljes nála a letargia.

2 héttel ezelőtt mikor szombaton volt az a leheletnyi tavasz, kint voltunk a kisházban és sparheltban sütöttem meg a káposztát, kicsit tovább tartott, de a pataki tál előnyös tulajdonságainak köszönhetően azért olyan fasza lett, mintha nem is én csináltam volna...

Ugrunk az időben. Vasárnap anyánál ültünk és épp mutattam a monitoron valamit neki a balabbik bal kezemmel és a frászt hozta rám úgy megragadta a kezem:

- Mi ez a hatalmas heg a kezeden??????

Mosolyogva Bobekre nézek, mire ő anyámhoz fordulva:

- Katica az egyetlen nő a világon aki úgy néz be a sütőbe, hogy közben a sparheltra támaszkodik.

Hát bazmeg, és ezt még meddig fogom hallgatni?

Fehérnyúlnak ajánlom a bejegyzést!

Kieg: trocsok barátom értékelésére válaszolva... A töltött kelkáposztát sütni kell méghozzá érdemes pataki tálban és teljföllel jól nyakon öntve. Nekünk tényleg kedvenc kajánk ezért csinálok ide egy gasztro-offot: 50 dkg darált húshoz, 3 cikk fokhagyma egy fél vöröshagyma összezúzva, egy tojás, egy pohár rizs félig megfőzve, vegeta, só, bors, paprika. Ezt jól összegyomrozva a leforrázott lepucolt kelkáposztalevelekbe kell tölteni. A pataki tál aljára kis olaj vagy baconszeletekkel kell kiglettelni a tál alját arra összevágott káposzta rá sorban a töltelékek arra is meg egy kis összevágott kelkáposzta. Ráteríteni a tejfölt be a sütőbe kb 1,5 órára.

Füstölt pisztráng aiolival, avagy vámpírok kíméljenek!

Nagyon szeretem a Művésztársaságban című könyvsorozatot, mely egyszerre művészeti album sok-sok képpel, élet- és korrajz, valamint szakácskönyv. A sorozatból az egyik kedvencem Picasso és itt fedeztem fel először az aioli mártást. Ő is nagyon szerette a hal-, illetve a jó fokhagymás ételeket. A mai posztomat is ez a könyv ihlette.

.

Holnap anyacárnő ismételten behajózik hozzám és ilyenkor az a rend, hogy én várom valami finommal, másnap meg Ő főz valami anyait. (Remélem rizses husit.)

Édesanyám is nagy fokhagyma imádó (lehetőleg nyersen) és mivel csajos napunk lesz, ezért nyugodtan lakmározhatunk belőle. Az egyik kedvence a füstölt pisztráng fokhagymás majonéz mártással (aïoli), hát elkészítettem neki. Vámpírok kíméljenek!

Füstölt pisztráng (4 személyre)

Hozzávalók:

4 pisztráng

5 deka puha vaj

só, frissen őrölt bors

Füstöléshez:

4 szál kakukkfű (finomra vágva)

4 szál rozmaringág (finomra vágva)

1 evőkanál borókabogyó (kicsit összezúzva)

6 babérlevél (nagyobb darabokra tördelve)

faforgács (lehetőleg igazi, ne "hörcsög" alom, mert attól édeskés lesz.)

Valamelyik béna celebes főzőműsorban volt, hogy az aznapi házigazda füstölt pisztránggal várta vendégeit. Reggel kiment egy pisztrángtenyészetbe, merítőhálóval kihalászta a halat, aztán jól megfüstölték, közben a narrátor sejtelmes hangon közölte, hogy a gyaluforgácsba keverendő rendkívüli titkos fűszerkeveréket nem árulhatják el. Ezen már akkor is jót nevettem, mert egy régebbi Mester Kukta (2006/7) újságban benne volt és azóta rendszeresen csinálom, sőt még csodaszerkentyű sem kell hozzá, mert a sütőben is roppant egyszerűen el lehet készíteni. (Mivel nincsenek pisztrángos barátaim, ezért a piacra mentem a halat beszerezni.)

A sütőt 140 fokra előmelegítjük. A halakat szárazra itatjuk, beborsozzuk, sózzuk majd vajjal bekenjünk.
A gyaluforgácsot egy 5-6 cm magasságú tepsibe szórjuk, kb. fél centi vastagon. Összekeverjük a fűszerekkel, majd a tepsire egy rácsot teszünk és erre fektetjük a pisztrángokat a nyitott hasukkal lefelé, hogy a belsejük is jól megfüstölődjön. Kb. egy órán keresztül füstöljük, nyomáspróbával ellenőrizve. (Megnyomjuk ujjunkkal a halat a gerince közepet táján, ha visszaugrik, akkor még nem jó.) Elkészülés után ha kihűlt, folpackba csomagoljuk és egy éjszakára félretesszük, így másnap már könnyen le lehet húzni a bőrét és ki lehet filézni.

(Elkészítési idő: 1,5 óra + 1 éjszaka pihentetés)

Aioli Picasso módra

Hozzávalók:

6 gerezd fokhagyma

2,5 dl olívaolaj

1 tojássárgája

¼ citrom leve

só, bors.

A meghámozott fokhagymagerezdeket mozsárban vagy aprítóban pépessé törjük. Sózzuk, borsozzuk, hozzákeverjük a citromlevet és a tojássárgáját és vékony csíkban hozzáfolyatjuk az olajat (habverővel) folyamatos keverés mellett, amíg krém állagú nem lesz. Végülis készítettünk egy fokhagymás majonézt.

(Elkészítési idő: félóra)

Rántott csirkecomb sütőben

Amoha barátnőmmel teljesen ellentétesek vagyunk. Ő a bika megfontoltság és racionalizmus, én meg az igazi kos, aki hajlamos a falnak menni. Jól kiegészítjük egymást, néha ő fog vissza, néha meg én viszem bele olyan dolgokba, ami már neki ajajj....

Egy biztos: pasin és azon, hogy mit főzzünk, soha nem fogunk összeveszni. Amíg férfiakban teljesen más az izlésünk, addig ugyanazokat az ételeket szeretjük.

Így vagyunk a rántott hússal is: ha már csirkéből csináljuk, akkor csakis comb és abból is a felső. A csirkecomb pedig általában a háziasszonyok réme. Nem sül át rendesen, véres marad a csontnál stb. Most úgy alakult, hogy amikor hosszú idő után hazaérkezett Angliából - két hónap: jól van na, az nekem hosszú! - a sütőben sült változattal vártam és vasárnap - hétfőn újból visszautazott - a hagyományos módszerrel sütöttel búcsúztattam. A tapasztalataimat a recept után összegzem.

Rántott csirkecomb sütőben (4 személyre)

Hozzávalók:

8 db felső csirkecomb

Páchoz (elhagyható)

1,5 dl olaj

2 gerezd fokhagyma reszelve
1 db citrom héja reszelve
1 csokor petrezselyem apróra vagdosva

aaaaaaaaaa

Panírozáshoz

só, bors

liszt

tojás (kb. 3 db)

zsemlemorzsa (fontos, hogy jó minőségű legyen vagy házi, mert a kapható panír morzsák olyan páncélréteget vonnak a hús köré, hogy a középkori lovagok megirigyelnék)

olaj

Ha van időnk és nem ad hoc módra csináljuk, akkor érdemes bepácolni egy-két órára vagy akár egész éjszakára. (A pácolás az én mániám: azon kívül, hogy a húsnak jót tesz, nekem meg endorfin, mert mindig azt az érzést idézi elő bennem, mintha másnap mennénk Zebegénybe grillezni.)

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A húsokat sózzuk, borsozzuk, - a páclét nem kell leitatni róla - és hagyományos módon panírozzuk. (Itt a csirkecombot nem kell csontjáig bevagdosni, átsül anélkül is.)

Tepsibe sütőpapírt teszünk, beolajozzuk és ráhelyezzük a hússzeleteket, majd a tetejüket is meglocsoljuk egy kis olajjal. Körülbelül fél óráig sütjük az egyik oldalát, utána megfordítjuk és a másik oldalát is pirosra sütjük. (Nem kell sütéshez alufóliával lefedni, de az elején nem árt neki.)

(Elkészítési idő: pácolás + 1,5 óra)

Észrevétel:

• Jóval kevesebb olaj kell hozzá.
• Nem lesz olajszagú a lakás.
• Nem olyan olajos, mint a hagyományosan készített, habár engem az sem zavar. Sőt... :)
• Nem kell mellette állni és a sülést figyelni.
• Sokan úgy próbálják a nyerssességet elkerülni, hogy előfőzik - itt nem szükséges - habár én a hagyományos módnál sem szoktam.
• Ugyanazon az elven működik, mintha só- vagy tésztakéregben sütnénk, ezért a bundában is teljesen átsül.
• Mind a kettő módon készített egyformán ízlett és elfogyott.