2011. április 29., péntek

Gabócának szeretettel...

Egy utca, két világ. Az egyik végén osztrigát kapsz pezsgővel, a másikon tűzoltó puszit, ha lelkesen átintegetsz Szilveszterkor.

Melyikhez tartozom? Próbáltam mindkettőt. Nem tudom és már nem is akarom eldönteni, de szeretem, hogy nem mehetek úgy végig az utcán, hogy ne tudjanak minden lépésemről....

... és eddig biztos volt, hogy a sajtbolt mellett ott van egy kis zug, ahol mindig menedéket leltem.

Félős, hogy megint elveszíthetek egy részt, ami fontos nekem.

Persze nem Gabócát, ő már nyakamon marad. :):):)

Ma elfogyott az Unicum. Dupla whiskyt ittam. Nagyon sok idő után megint lejátszódott előttem  minden  -  miközben Cserhátit hallgattunk,  -  ahogy egyszer betévedtem ide.

Ott állt Gabóca, rám nézett:
- Fehérnyúl vagy?
- Igen, egy dupla whiskyt kérnék.
- Mikor ettél?
- Nem tudom. Számomra ez nem fontos. A macskák kaptak…
- Előbb eszel és utána ihatsz egy dupla whiskyt, de egyetlen pasi sem ér ennyit. Most főztem tyúkhúslevest. Egyél!
Ott ültem a kopott pult mellett. Néztem a szöszke törékeny kocsmáros lányt, aki annyira erősnek tünt és faltam a levesét. 
2007. szeptembere volt. Azóta megpecsételődött a sorsunk…

Hát így kezdődött a barátságunk.

Játszd újra, Sam!  Énekelj, hátha nem múlik el minden örökre.

(A kép erről az oldalól származik. )

2011. április 21., csütörtök

Rétcsattogósi Csöcsike Találkozó

Hétvége tanulsága: ha Fehérnyúl beindul, akkor vagy állj félre vagy kapaszkodj, mert menthetetlenül magával sodor. 

Nem tudta ezt Katica és felelőtlenül kijelentette, hogy jó lenne már találkozni. Egyből be is jelentkeztem amohával az április 17-i hétvégére. Kis utalást tettem rá, ha már Ezüstnyúllal megyünk, akkor ha kell,  -  akár pokrócba csavarva is,  -  de viszem Blue-t is és hívjuk Csenéket és Krampiékat is. Katica vagy nem tudott elég gyorsan válaszolni az e-mail-re, vagy leejtette a billentyűzetet, lényeg, mire észbe kapott, megszerveztem a saját telkén a Rétcsattogósi Csöcsike Találkozót. (Csöcsike a mi nyelvezetünkben a kebelbarátnő.)

Az indulás teljesen szokványos volt. 9-re  -  harangzúgásra  -  Blue háza előtt álltam. Megkértem Ágnesünket, hogy legyen szíves Óbudáról az M3-ra átnavigálni. Ügyes kislány a drága, aminek következtében ott is találtuk magunkat a Vidámpark Óriáskerekénél, ilyen párbeszédek közepette:
- Blue ez a sáv a jó?
- Igen. (Kis csönd) Nem. A másik lesz jó. (Sávváltás - visszavonhatatlanul) (Kis csönd) Talán mégis az előző volt a jó.
Szerencsére onnan már én is tudtam az utat és e kis közjáték után sikeresen irányban voltunk.

A csajok cseverésztek a hátsó ülésen, mikor izgatott sikongatásra lettem figyelmes:
- Amoha! Ott egy óriási pók!
- Megmentelek, de te is engem, ha berepül egy lepke. (amohánk lepkefóbiás)
- Persze hogy megmentelek, csak csinálj valamit!
- Várj! Nyúl felé terelem, ő úgysem fél semmitől. (Szeretem a barátaim?!)
Amoha jól terelgethetett, mert amikor megálltunk az egyik pihenőhelynél és kinyitottam az ajtót, a pók már ott bólogatott a küszöbömön és illedelmesen kimászott. Tényleg nagy volt.

Gondoltam már nem történhet semmi a maradék néhány kilométeren, amikor megszólalt a telefonom. Csen keresett, hátra adtam a csajoknak, hogy beszéljenek vele. Elől csak ennyit érzékeltem: Nem hallom, várj, visszahívlak, mi van, beszélj hangosabban, ez letette ...
Közös erővel visszahívták Csent és szinte egyszerre mondták:
- Gyöngyös! Csen kérdezi, hogy otthon hagyták a térképet, láttak valami Kunmadarasi táblát, onnan merre tovább?
- Gyerekek, mi pont az ellenkező irányból megyünk. Fogalmam sincs, álljanak meg egy benzinkútnál és kérdezzék meg.
Az egyszerű eset sosem felel meg nekünk. A lányok az ajtózsebből elővarázsoltak egy szakadozott térképet, talán még a kilencvenes évek elején kaptam az első kötelező biztosításomhoz és az M3-ast még csak Hatvanig jelöli, de sikeresen irányítottak és velünk együtt, Csenék is szerencsésen megérkeztek.


... később ott álltam és csak néztem és hallgattam őket. Számomra ez volt az igazi húsvét, szinte mindenki ott volt, akit igazán szeretek.


A menü is, amit összedobtunk,  -  teljesen spontán  -  olyan igazi Húsvéthétfős vendégfogadósra sikerült. 

Rétcsattogósi Csöcsike Menü
(2011. április. 17.)

- Isteni frissen sült pogácsa és briós (Bobek készítette nekünk csajoknak, habár enélkül is mindig olvadozunk tőle. Katica, te ezt most nem olvastad.)
- Meggyes pite (Krampuszka készítette, kicsit olyan volt mint az adventi sütemény, mert csak bizonyos sorrendben engedte Ildi megenni.)
- Sült csirke á la Katica
- Óriási bécsi szeletek Blue-tól
- 3 féle saláta (Recept lentebb, tőlem Katicának sok szeretettel)
- Elefántszem torta (Csenék ajándéka, csokis-banános)
- Oroszkrém torta (Amohától kedvenc "vendég" háziasszonyunknak.)

Persze drága barátnőim is megírták a hétvégéről az észrevételüket. Vendéglátónőnk itt fakadt ki, Blue meg isteni stílusával itt kápráztat el minket.


... és a receptek:

Sült csirke á la Katica (Katica tolmácsolásában)

"Csinálok egy paprikás csirkét bő lében lassú tűzön minimális kevergetéssel hogy ne törjön szét a hús. Mikor megpuhult a hús átpakolom a tepsibe minimális olajra. Egy ibrikbe keverek össze 1-1 arányban fűszerpaprikát meg lisztet és lisztszitával rászitálom egyenletesen a húsra, hogy szép piros legyen.
De ahhoz hogy a paprika ne égjen rá a csirkére a pörkölt levét elkeverem egy kevés csípős piros arannyal  (szerintem ez is mehet kb 1-1 arányban) és azzal a létyóval lekenem egy szilikonecset segítségével. Kb 15 percig sütöm 180 fokon az egyik oldalt, majd megforgatom a húsokat és a másik oldalukat is lepaprikázom-piros aranyozom. Ezt az oldalt már több időre szoktam betenni. Kb 20-25 percre, de úgy hogy azért ne ragadjon le az alja.
Hát igazán csak ennyi :)
A paprikás csirke receptje azért csak nem kell ugye? :)"

Görög saláta

15 dkg feta sajt falatnyira darabolva
4 szem paradicsom kockákra vágva
1 kígyó uborka kockákra vágva
1-2 db zöldpaprika szeletelve
4 összevágott újhagyma zöldjével együtt feldarabolva
öntet:
4 evőkanál extra szűz olívaolaj
1 evőkanál citromlé
1 púpozott teáskanál morzsolt oregánó

Kukorica saláta

1 doboz konzerv kukorica
2 db zöldpaprika
1 zellerszár összevágva vagy 1 sárgarépa reszelve
1 saláta cukkini vagy uborka vékony karikára szeletelve
öntet:
1 dl majonéz
1/2 kávéskanál kurkuma vagy currypor

Nem hivatalos Waldorf saláta

2 db zellerszár
1 db piros alma
1 db zöld alma
15 dkg szőlő, ezt most nem volt
10 dkg camembert sajt darabolva
15 dkg pirított dió apróra vágva (Jól lefelejtettük róla, pedig vittem diót.)
öntet:
1 dl majonéz
2 evőkanál citromlé

Az öntethez valókat összekeverjük. A zöldségeket megtisztítjuk, falatnyi darabokra vágjuk, majd a saját mártásukba keverjük. Saláta ágyon tálaljuk.

Köszönet mindenkinek egyenként a hétvégéért és Blue-nak külön köszönet a képekért.

2011. április 13., szerda

Kisvak, nagyvak

Azt mondta, hogy írjak róla. Bocsánat, ez sem gasztro lesz. Persze pasiból van és úgy gondolja, hogy nélküle szegényebb lenne a blogom, meg talán valami erőfitogtatás Andrással szemben.

Hát legyen. Ő kérte. Skorpió a drága, én meg a behódoló Kosnő, aztán meglátjuk ki eszi meg a másikat reggelire.

Négy éve ismerem. Decemberig nem is gondoltam rá, mint férfira. Pedig ízig-vérig az. Utána három hónapig kerültem, aztán elbotlottam születésnapi bulim éjszakáján.

Egyet tudok: Szeretnék vele egyszer pókerezni, ha mellettem ül, ő lesz a nagyvak.

Neki kell a dupláját megadnia annak, amit én vakon felteszek...

... és minimum; a mindenem adom.


PS: A kép Katica barátnőmé, nem kértem el tőle még, de szerintem beleegyezik, hogy bemutassam, hogy kb. mit érezhettem azon az éjszakán. :):):)

2011. április 5., kedd

Ágyas pálinka


Megcsináltam az ágyas pálinkát...

méz, hogy a csókjaimra emlékeztesse
barack, a melleimre
körte, az alakomra
eper, a nyelvemre
meggy, a szenvedélyre
vörös rózsa, a szerelemre
fahéj, a bódultságra
a pálinka pedig az esszencia, mely őt jelképezi és az erőt hozza...

... és végül az üveg, mely én vagyok, aki egészet megérleli, egyesíti és a menedéket adja...

Ámen, úgy legyen!


Azt mondtad tegnap, hogy csak egy "pikolót" kaptál belőle, ha egy iccét kérsz, csak annyit írj: Gyöngyöm, hiányzol...